Tulajdonrész vagy páros lábbal?

Ha átlagon felüli a hozzáállásod, akár tulajdonrészt is kaphatsz, (természetesen cége válogatja), ha nem, akkor a címben említett módon kísérnek ki a cégtől. Igen, a hozzáállásról lesz szó. Ami -bármilyen furcsa is- egy értékesítőnél 75% garancia a sikerre. (20% a tanulási hajlandóság, 5% a tehetség.)

Mindkettőre van példa a szűk ismeretségi körömben.

A negatív példa: ismerek egy úriembert, közel 50 éves, alaphelyzetben egy jó értékesítő. De bármilyen apró probléma van a cégénél, a magánéletében, azonnal elveszti a fókuszt. Hol a főnökétől retteg, hol a feleségétől. Ma éppen a főnökét utálja, holnap a kollégáját. Ha valami nem úgy sikerül, mindig a fránya körülmények... Olcsóbb a konkurencia, hülye a kolléga, a főnök nem adott plusz kedvezményt, a marketinges ki akarja fúrni a cégtől, meg néha a vevő is hülye. Lehet, hogy ma behoz egy jó üzletet, de holnap meg a kis lelkét kell ápolni. Ha segíteni akarsz neki, beléd rúg. Majd holnap lehet, hogy sírva kér bocsánatot, de holnapután újra rúg. Nekem erről a történetről Elbert Hubbardtól a "Levél Garciának" jut eszembe. (Ez a Hubbard nem az a Hubbard, mielőtt gyanakszol.) Töltsd le és olvasd el a levelet az alábbi gombra kattintva.

Ez az ember is cégről cégre jár, mindenhol nagy drámák után távozik, majd az új helyén "most mindent másképp csinálok" felkiáltással ugyanúgy folytatja.

A pozitív példa: egyik kedves ismerősöm egy kis induló vállalkozáshoz került egyetemi évei alatt "mindenesnek". Amikor szükség volt rá, értékesíteni is megtanult. Olyan üzleteket hozott a cégnek, amivel gyorsan kilábaltak egy válságból, ezért a tulajdonos 20 % tulajdonrészt adott neki. 15 évvel később már egy másfél milliárdos cég 20%-os tulajdonosának és ügyvezetőjének mondhatta magát.

Kedves értékesítő! Engem már megvádoltak, hogy én vagyok az értékesítők szakszervezeti vezetője, de most hadd fogjam a vállalkozók pártját. Lehet mindig körülményekre, kifogásokra hivatkozni, de akkor nem fogsz pénzt keresni. Ha problémád van, a megoldási javaslattal menj a főnöködhöz. Ha a vezetőd azt érzékeli, hogy akármit bíz rád, azt nézed, hogy miért nem tudod megcsinálni, akkor hamar a címben is említett páros lábbal kísér az ajtóhoz. És igaza is lesz! Nem foglak sajnálni. A helyes kérdés probléma esetén: HOGYAN tudom megoldani? És ez a szó, -a hogyan- csodákra képes! Beindítja a gondolatokat. A kreativitást. Próbáld már meg végre nem alkalmazottnak, hanem egy fontos kollégának érezni magad! Persze, most azt mondod, hogy tényleg hülye a főnök, meg sz... a cég. Akkor hagyd ott! Ha jó a hozzáállásod, nem vagy primadonna, nem nyafogsz, akkor mindig találsz olyan céget, ahol elismernek. 

Kedves Vállalkozó! Te pedig, ha találsz egy jó embert, ne a főnöke legyél, hanem a vezetője. Tanítsd, biztasd, motiváld, ismerd el, és a szó jó értelmében kontrolláld. Bizony, az alázat a vezetőnek is erénye, ne egóból irányítsd az embereidet! Van egy ügyfelem, (Nágel Balázs) ő azt szokta mondani, hogy a cégében és a cége körül csak kétféle ember van: az ügyfél és aki kiszolgálja az ügyfeleket. És ez az ember nagyon sikeres!

De mi a jó ismérve például egy jó értékesítőnek? Figyelem HR-esek, borzasztóan szakmai érvek jönnek:

• csillogó szemek
• nyitottság
• pozitív életszemlélet

Válaszd ki te is az értékesítődet a fenti szempontok szerint.

Vittinger László
kapcsolatépítész