Létezik anti CEO? Tényleg lehet másképp is!?
Elolvastam a cikket, megnéztem a videót. A videót szerintem érdemesebb megnézni, hiszen ott az alapító maga mondja el a történetét.
Megfogott ez a sztori. Elgondolkodtatott. Aztán elkezdtem böngészni a cég honlapját, és persze ráakadtam a Karrier oldalukra is.
Nagyon erős üzenet értéke van annak, amit itt írnak:
Gyere olyanként, amilyen vagy, és válj a legjobb önmagaddá!
Csak a videót néztem, csak a cikket olvastam, a honlapot böngésztem. De biztos vagyok benne, hogy szívesen dolgoznék egy ilyen cégben. Biztos vagyok benne, hogy szívesen hoznék létre ilyen céget. Ezzel a mentalitással, értékekkel, filozófiával. Szívesen segítek cégeket abban, hogy hasonlóvá váljanak.
Ahol valóban nem a profit áll az első helyen, hanem az emberek, a közösség - s ide tartoznak mind a kollégák, mind az ügyfelek, partnerek.
Mert - ahogy Hamdi Ulukaya is mondja, s eszerint vezette, vezeti cégét - a profiton dolgozni "hülyeség", az emberek, a közösség boldogulásán érdemes dolgozni. S ha szívből és jól csinálod, az meghozza a profitot is.
De egyáltalán nem mindegy a kiinduló pont!
Erős paradigma váltást igényel. Hinni abban, ha másnak jót teszek, értéket adok, akkor én is azt fogom kapni.
Szinte hallom, látom leírva az ellenvéleményeket. A negatív tapasztalatokat. Azt, hogy naiv vagyok. Lehet, de akkor megkérdezem: aki így vélekedik, teljesen elégedett az életével? A körülményeivel (amiről persze nem tehet...)? Akkor mi a probléma? Akkor miért ne lehetnék én naiv? Akkor aki szerint olyanról írok, ami csak nagyon elvétve lehetséges, maradjon meg jelen helyzetében. Szíve joga. De ne fogja vissza azt, aki másképp gondolja, másképp akarja csinálni.
Gondolkodom, mi kell ahhoz, hogy tényleg ilyen céget lehessen életre hívni. Ami elsőre szembe jut, az a hit. Hit önmagunkban, és az emberekben.
Eszembe jut egy nagyon régi történet, amikor már vállalati HR vezetőként dolgoztam, a múlt évezredben. Egy éppen nyíló elektronikai üzletbe kerestük a munkatársakat. Üzletvezetőtől a raktárosig, mindenkit. Érkezett egy fiatalember raktárosi pozícióra. Nagyon meg volt illetődve, alig tudott kettőt szólni az interjún. Inkább csendben szemlélődött, s látszott rajta: egyre inkább úgy érzi, neki nem terem babér. De volt benne valami, ami emlékezetessé tette, ami miatt azt éreztem: benne meg lehet bízni. S nem a nagyhangú srácra, hanem rá esett a választás. Nem bántuk meg: végtelenül lojális és keményen dolgozó munkatárs vált belőle.
Aztán a bátorság: merjünk másképp cselekedni, mint a megszokott. Másképp? Igazából "csak" emberként.
Nemrég hallottam, s "adom:)":
Nem lehetsz jobb üzletember, mint amilyen ember vagy.
Hiszem, hogy rengeteg remek ember, remek tulajdonos, vezető van köztünk. Csak lehet, hogy néhányan más irányból kellene belenézzenek a varázsgömbükbe: Önmagukba...
Ez a videó kívánom, hogy adjon legalább annyi inspirációt Nektek, mint nekem is! (Állítsd teljes képernyőre, és válaszd ki a magyar feliratot.)
Bartha Anikó
HR csapatépítész